home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9405
/
VESZPREM.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1994-11-22
|
21KB
|
343 lines
@VInformatika a légvédelemben@N
@VRepülô fegyvernem@N
A légvédelem annyiban különbözik a legtöbb haderônemtôl,
hogy mindig ""élesben" gondolkodik. Légterünkbe bármikor
bekerülhet egy repülôgép, és akkor pillanatok alatt el kell
dönteni, mi a teendô.
Nincs idô mérlegelni, nem lehet levelet írni az illetô
pilóta felettesének, amelyben tájékoztatást kérünk a gép
céljáról, de még a telefonálás is késô lehet. Nyilvánvaló,
hogyha például Paks felé tart egy gép bombával vagy
rakétával felszerelkezve, akkor már nem érdeklôdhetünk a
pilóta elmeállapota felôl. Hogy napjainkban mindez a
szokásosnál még keményebben érvényes, azt nyilván mindenki
sejti.
Ha a felderítô radaron repülôgépek jelennek meg, a
parancsnoknak döntenie kell. Ha veszélyesnek ítéli meg a
helyzetet, akkor több repülôtér is megkapja a parancsot:
felszállni, idegen repülôket megsemmisíteni! A légteret
állandóan figyelik, gépeink megkapják a megfelelô
megközelítési irányt, a magasságot, a sebességet, de arról
is gondoskodni kell, nehogy egyik alegységünk másik
alegységünk repülôire lôjön, és természetesen az
összeütközések elkerülésére is ügyelni kell. Néhány évvel
ezelôtt mindent azonnal írtak, rajzoltak, és fôleg az egész
légi helyzetet fejben tartották. Ma a számítógép ennek a
tehernek a jelentôs részét átvállalja.
Ezekután némileg meglepôen hatott, amikor az informatika
szerepérôl kérdeztem, és Feminger György vezérôrnagy, a
Magyar Honvédség légvédelmi parancsnokának helyettese a
számítástechnikát illetôen nem azt tette az elsô helyre,
hogy segítségével az ellenséges gépeket gyorsabban
felismerhetjük, hogy gépeink helyzetét könnyebben
koordinálhatjuk, hogy elôsegíti a döntéshozást, hanem azt,
hogy a számítástechnika levéve vállunkról a mechanikus
gondolkodást igénylô munkák zömét idôt ad az emberekkel
való közvetlen kommunikációra, több lehetôséget biztosít
tájékozódásra, ismeretanyag szerzésére, elmélyülésre.
A számítástechnika a haditechnikát nem tudja pótolni --
kezdte Feminger György vezérôrnagy. De az emberekkel való
közvetlen kapcsolattartást, amit én a hadseregben különösen
fontosnak tartok, nagymértékben elôsegíti azzal, hogy idôt
ad nekünk. Emellett a katonának van ideje gondolkodni,
tájékozódni. Olvasson újságot, szakirodalmat, és
foglalkozzon a beosztottaival, ahelyett, hogy ismétlôdô
rutinfeladatok elvégzésével töltené idejét!
A hatvanas években haditechnikához kapcsolódó
célszámítógépek jelentették az elsô számítástechnikai
eszközeinket, majd EMG 666-osok az elsô klasszikus
értelemben vett számítógépeket. Ezeken futott többek között
a harcérték nyilvántartása és a repülés-nyilvántartó
rendszer. Az adatcsere eszköze mágnesszalag volt. És jöttek
a Commodore-ok, amelyek mint köztudott még nem az igaziak
voltak, de az állomány ezeken keresztül barátkozott meg a
számítástechnika fogalmával. A gépeket ekkor még elsôsorban
szövegszerkesztésre használtuk. Majd beszereztünk néhány
TVC-t, az utolsót éppen nemrégiben cseréltük le, ami azt is
bizonyítja, hogy a TVC a maga nemében nem is volt rossz
gép. A következô lépés a VT-20 volt, Assemblerrel,
Basickel. A repülés-nyilvántartót átvittük rá, hogy
hamarosan továbbvihessük PC-kre. A PC-ket szinte azonnal
hálózatba tettük, 1985 táján már volt egy Novell
NetWare-ünk 20 Mbyte winchesterrel bíró XT szerverrel, 3
darab XT munkaállomással és egy darab nyomtatóval. Ez idô
tájt már megjelent a "gazdaságosság követelménye" szlogen,
ami mind a repüléseink számán, idején mind a
számítástechnikai eszközökkel való ellátottságunkon mély
nyomot hagyott. Az persze más kérdés, hogy az addigi
kötetlenség gyakran milyen pazarlásokhoz vezetett.
A Légvédelmi Parancsnokság jelenlegi számítástechnikai
ellátottsága, ugyan még mindig PC-kre épülve és a
gazdaságossági követelményeket is figyelembe véve, már
komoly technikai színvonalat mutat. Veszprémben két
egymástól közel tíz kilométer távolságra lévô épületünkben,
melyeket 512 Kbit/sec információátviteli sebességet
biztosító két mezei telefonérpár köt össze, három szerver
(EISA sines, 66 MHz-es 486DX2) hibatûrô
diszkalrendszerekkel, kommunikációs szerverekkel,
routerekkel, bridge-dzsel, fax gatewayekkel, plotterekkel,
nyomtatókkal, írható-olvasható optikai meghajtóval és
60-80, Windowsra alkalmas, minimum 4 Mbyte memóriájú
legalább 386-os munkaállomás ellátva 14 colos VGA
monitortól 21 colos Sony trinitronos megjelenítôig, alkotja
a hálózatot. A helyi hálózati topológia vegyes:
Thomas-Conrad, ethernet és az ezzel hamarosan kiváltandó,
de ma még lényegében jól mûködô ArcNet. 1990 óta kizárólag
magyar szabványú klaviatúrát vásárolunk, ami csak látszólag
másodrangú tényezô. Akik dolgoztak már mindenféle
klaviatúrával, akik a legkülönbözôbb helyeken tudták csak
fellelni, ha egyáltalán léteztek, ékezetes karaktereinket,
azok tudják értékelni, mit jelent az egységes, minden
betûnket ismerô billentyûzet, természetesen az ezt kezelni
tudó szoftverrel együtt.
Az informatikai fejlesztések sokasága mellett, némileg
elhanyagoltuk a hardverkörnyezet környezetét, de hamarosan
megfelelô helyiségbe kerül a számítóközpontunk is.
Az egyik következô lépés a nagysebességû hálózati
összeköttetés (WAN) megvalósítása, mivel az ország minden
részén elhelyezkedô egységeink, alegységeink számítógépeit,
hálózatait egyelôre csak kommunikációs szervereken
keresztül tudjuk elérni.
Szoftverek terén az az elvünk, hogy a létezô, megfelelô
programokat kell megvenni és alkalmazni, legfeljebb az
adaptálás adhat némi pluszmunkát. A speciális feladatokat
pedig, mint például a riasztási rendszer is, oldják meg
saját szoftvereseink használva különbözô
fejlesztôeszközözeinket.
A honvédségnél a bizonylatolási munka nagyon fontos és
rendkívül sokágú. Az elektronikára való áttéréssel az
egyszerû kezelhetôség és a gyors hozzáférhetôség mellett
rengeteg papírt (és papír által elfoglalt helyet)
takarítunk meg. Jelenleg a Word és a cc-Mail használata
segíti elô a harcálláspont szolgáltatásait (reggeli
jelentés, határsértések stb.), valamint különbözô tervezési
okmányok megírását (parancsnoki heti jelentés, havi/éves
munkaterv, havi munka értékelése, elôzô évi beszámoló).
Döntés született arról, hogy az archiváláshoz az Uniqum
System House Kft. által forgalmazott Hiparchivot
adoptáljuk, illetve ez a munka már meg is kezdôdött. A
német ACS termékét egyébként Magyarországon is több nagyobb
vállalat megelégedéssel használja.
Mindig fontos tudnunk, hogy ki hol van, és hogyan érhetô
el, telefonon, távirattal, vagy a riasztási terv szerint
egy katonának kell személyesen kimenni a tiszt lakására.
Ugyancsak fontos ismerni a technikai eszközök helyét és
állapotát. Az Onyx Szoftverház Kft. szállította azt a Magic
fejlesztôkörnyezetet, mely lehetôvé tette, hogy jóval több
mint 10 ezer fôrôl, több mint 100 milliárd forint értékû
technikai eszközrôl vagyunk prompt képben. De például a
riasztási terv azt is megadja, hogy milyen sorrendben kell
a tiszteket elérni. A legrövidebb út módszere emiatt nem
mindig elegendô. A számítógépes megoldás "súlyozott út"
optimalizálást is nyújt. A technikai eszközök figyelése
sokkal többet tud, mint egyszerû nyilvántartást. Az
anyagi-technikai információs rendszer jelzi például, hogy
mikor esedékes a hajtómû olajcseréje, követi, hogy,
mondjuk, egy adott repülôgépen a jobb fôfutószár hányszor
szállt le, mikor kell lecserélni, és mikor kell a várható
cserékhez a raktárkészlet elôírt feltöltéséhez új elemeket
rendelni. A Légvédelmi Parancsnokságon van Magyarország
legnagyobb magic-es alkalmazása.
Személyi nyilvántartásra nem találtunk egyszerûen
adaptálható ""polgári" szoftvert. Hiszen ennek olyan
paramétereket is kell tartalmaznia, amelyek egyértelmûen
hadseregspecifikusak, mint például a rendfokozat, és ezzel
összefüggésben az elôléptetések esedékessége. Más katonai
szervezettôl vettünk át Clipper alapú alkalmazást, azt
aztán adaptáltuk, és így hoztuk létre saját személyügyi
információs rendszerünket.
A ""gazdaságosság" a felderítésünkön is meglátszik. A nem a
legmodernebb felderítô rendszerünk hiányosságaiból adódó
gondokon segít némileg a Glória, mely polgári
radarinformációknak katonai vezetési pontokon való
megjelenítését teszi lehetôvé.
A légtérben levô repülôgépek helyét jelenleg manuálisan
jelölik be a térképeken, és csak a jelentések összefutása
után kerülnek be ezek az adatok a számítógépbe. A Légráf
légihelyzetet grafikus megjelenítô rendszer (Unix-SCO
szerveren, Windows kliensekkel) hamarosan teljesen átveszi
ezt a munkát.
Az M-127 célútvonal összejátszó programot kiképzési célokra
használjuk. A katonáknak nem kell az éles haditechnikán
gyakorolniuk, hanem a gyors és takarékos lokátorszimuláló
eszközön ismerkedhetnek meg a légvédelem fortélyaival.
A repülôgépvezetô kiképzését tervezô és nyilvántartó
programot állandóan bôvítjük. Évekkel ezelôtt néhány
modulját még én magam írtam. Igaz, valószínûleg már le is
cserélték azokat.
Az AK-2 harckészültségi és harcérték adatokat jelentô
rendszerhez még a Token Ring magját is mi írtuk meg
Assemblerben. Ez a Veszprémben mûködô (WAN) hálózaton futó
real-time-os vezetési rendszer parancsok adását-vételét
biztosítja. Terveink között szerepel ennek szabványos
felületre való áttevése.
Talán érdemes kiemelni a Légvédelmi Parancsnokság
térinformatikai munkáját. Egyrészt mert a számítástechnika
megjelenése rendkívüli jelentôséggel bír e nagyon fontos
területen, másrészt jól látszik, hogy a különben nehéznek
tartott számítógéppel támogatott tervezést ma már értelmes
emberek könnyen el tudják sajátítani. Öt "szakértônkbôl"
csupán egynek volt informatikai múltja, amikor 1993
szeptemberében elkezdték az egy-egy hetes AutoCAD és
MapInfo tanfolyamot. Természetesen a tanfolyamnak jónak
kellett lennie, de úgy tapasztaltam, hogy talán még ennél
is fontosabb volt a csoport egymást segítô munkája. Az
eredmény azt bizonyítja, hogy jelenleg már egyikük sem
nevezhetô amatôrnek (hacsak nem az illetményüket
tekintjük).
Amikor végre megjelentek magyar nyelven térinformatikai
illetve tervezô rendszerek, és a Magyar Honvédség Tóth
Ågoston Térképészeti Intézetétôl megkaptuk Magyarország
térképének 1:200000 léptékû térképi adatait tartalmazó
DTA-200 adatbázist, akkor láttuk elérkezettnek az idôt
arra, hogy megvizsgáljuk a hadmûveleti tervezômunka
számítógépes támogatásának lehetôségét.
Az információkat 59 rétegben ábrázolták, nem egyértelmûen
katonai felhasználásra, hiszen kisvasutak, barlangok,
útszámok, kilométerjelzô táblák inkább egy autós térképre
valók. A térképet 32 darab szelvényre osztották, de a
számítógép nem tudta igazán kezelni a valóságban összeillô
részek egymáshoz való csatlakozását. Elôször a rétegek
közül kiválasztottuk a számunkra jelentôseket, mint például
lakott települések, utak, vasutak, vizek, országhatár,
magassági pontok, és a 32 szelvényt összeillesztettük a
számítógépben, mivel a légvédelemnek elsôsorban komplett
térképre van szüksége.
A Fabicadtól beszerzett AutoCAD 12 kezelôi felülete
lehetôvé teszi, hogy a különbözô rétegeket egymástól
függetlenül kezeljük akár együttes megjelenítés esetén is.
Azaz a kiválasztott adatokat tartalmazó térképrétegeket
tetszés szerint kombinálhatjuk. Létrehozhatunk új rétegeket
is új információk térképre vitelével.
Az ábrázolhatóság pontossága egy méter alá is lemehet. Az
alapadatokból és a felvitt rétegekbôl összeállított
térképek, munkaokmányok A4-es mérettôl tetszôleges
nagyságig, fekete-fehér ábráktól olyanokig, ahol 256 szín
biztosítja a kívánt színhatást, nyomtatóval, rajzgéppel
megjeleníthetôk. Nincs szükségünk különleges papírra sem,
akár nyomdai úton elôállított térképre vagy
térképszelvényre is tudunk rajzolni.
Fontos feladatnak tartottuk, hogy összeállítsunk egy olyan
rajzelem-, alapréteg- és szimbólumkészletet, melybôl
összemásolással, gyors módosíthatósággal maximálisan ki
tudjuk elégíteni a térképekkel kapcsolatos igényeket.
Számítógépre vittük a híradó, a vegyvédelmi, a mûszaki
hadmûveleti tisztek által használandó jelkészletet,
koordinátahelyesen ábrázoltuk a légvédelmi parancsnokság
harcrendjét, valamint minden olyan objektumot, amely
valamilyen vonatkozásban érint minket (hidak, füves
repülôterek stb.).
Ugyanezen rajzi illetve térképi objektumok felhasználásával
építettük fel adatbázisunkat. Ehhez a Landinfótól vásárolt
MapInfo nevû szoftver nyújtott hathatós támogatást. A
MapInfo lehetôvé teszi, hogy a térképi grafikus jelek
mögött számszerû, szöveges vagy képi adatbázis álljon. A
térképi grafikus objektumokhoz kapcsolt adatok lekérdezése
egyszerû, gyors és rendkívül látványos. Az adatok
szûrhetôek is. Parancsnoki információs rendszerként egy
jól használható, könnyen kezelhetô, még PC-s környezetben
is megfelelôen gyors megoldást biztosítottunk ezzel.
Jelentem: befejeztem!
@KBólyai István@N
┌──────────────────────────────────────────────────────────┐
│ @VA parancsnok@N │▒
│ │▒
│ Feminger György 1946 szeptember elsején született │▒
│ Budapesten. Az általános iskolát elég könnyen │▒
│ elvégezte, bár meglehetôsen gyakran felejtett el │▒
│ bejárni. A gimnáziumért sem lelkesedett túlzottan. │▒
│ Igazi változást az hozott az életében, amikor az │▒
│ MHSZ-nél kezdett repülni. Miután ahhoz a néhány │▒
│ kiváltságoshoz tartozott, akiknek az egészségi │▒
│ vizsgálatok sem okoztak problémát, a vadászrepülôkhöz │▒
│ került. A szolnoki Kilián György Repülômûszaki │▒
│ Fôiskolán kezdte meg tanulmányait, és ott már nem │▒
│ lehetett lógni. E sorok írója véletlenül többek között │▒
│ ugyanott is volt kiskatona, mint repülésirányító, így │▒
│ elsô kézbôl igazolja, milyen komoly fizikai és elméleti │▒
│ kiképzés jellemzi a fôiskolát. │▒
│ │▒
│ A második évtôl a Szovjetunióban tanult, majd amikor │▒
│ hazajött, a Pápai Repülôezredhez került MIG 21-es │▒
│ hangsebesség feletti vadászrepülôgépre. Szolgálata │▒
│ nagy részét Pápán töltötte. │▒
│ │▒
│ Az idôk folyamán 21 évet tanult különbözô nappali │▒
│ tagozatú iskolákban, esti tanfolyamokat nem is véve │▒
│ számításba. Mellesleg 1982-ben egy egyhetes │▒
│ számítástechnikai kurzuson is részt vett. E téren │▒
│ további ismereteit a szakirodalomból szerezte. Külön │▒
│ kiemelte, hogy sokat köszönhet az informatikai │▒
│ hetilapoknak és folyóiratoknak. Az íróasztalán a │▒
│ konkurens szaklapok között ott feküdt a Heti CHIP és a │▒
│ CHIP Magazin is. Hogy újságírói büszkeségem némileg │▒
│ csökkentse, hozzátette, ma már többet vár az ilyen │▒
│ jellegû lapoktól, reálisabb értékeléseket, │▒
│ összehasonlításokat, nagyobb precizitást, és azt, hogy │▒
│ az olvasó ne mindenben a reklámot érezze. │▒
│ │▒
│ A sok iskola és a talán még több tapasztalat a │▒
│ honvédségi napi munka számítógépes támogatásának │▒
│ jelentôsége felé irányította. Arra törekedett, hogy a │▒
│ lehetôségekhez képest a legkorszerûbb, természetesen a │▒
│ speciális katonai igényeknek megfelelô hardver és │▒
│ szoftver kerüljön a sereghez. │▒
│ │▒
│ 1990-ben befejezte a repülést. A Veszprémben │▒
│ állomásozó Országos Légvédelmi Parancsnokságra került. │▒
│ Voltaképpen nem is számítástechnikai beosztásban van, │▒
│ ""csupán" Magyarország légvédelmi parancsnokának a │▒
│ helyettese, de gyakorlatilag az ô kezében fut össze │▒
│ minden számítástechnikai fejlesztés a Légvédelmi │▒
│ Parancsnokságon, minden szoftvert és hardvert ismer, │▒
│ tudja milyen trendek vannak e szakmában és a piacon. ï │▒
│ dönti el azt is, hogy mire van még szükség, mi legyen a │▒
│ fejlesztések iránya. │▒
│ │▒
│ Sokat tett azért, hogy március elején a vezérkar, │▒
│ beosztott egységek és alegységek parancsnokai │▒
│ részvételével az Informatika a légvédelemben │▒
│ konferenciát és bemutatót nagy sikerrel megtarthatták. │▒
│ │▒
│ Azt, hogy a katonai vezetésben, a repülésben és a │▒
│ számítástechnikában való jártasságát elismerik, │▒
│ beosztása mellett az is bizonyítja, hogy ma │▒
│ Magyarország egyik legfiatalabb tábornoka lehet │▒
│ Feminger György vezérôrnagy. │▒
└──────────────────────────────────────────────────────────┘▒
▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒