Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9405 / VESZPREM.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1994-11-22 | 21KB | 343 lines

@VInformatika a légvédelemben@N @VRepülô fegyvernem@N A légvédelem annyiban különbözik a legtöbb haderônemtôl, hogy mindig ""élesben" gondolkodik. Légterünkbe bármikor bekerülhet egy repülôgép, és akkor pillanatok alatt el kell dönteni, mi a teendô. Nincs idô mérlegelni, nem lehet levelet írni az illetô pilóta felettesének, amelyben tájékoztatást kérünk a gép céljáról, de még a telefonálás is késô lehet. Nyilvánvaló, hogyha például Paks felé tart egy gép bombával vagy rakétával felszerelkezve, akkor már nem érdeklôdhetünk a pilóta elmeállapota felôl. Hogy napjainkban mindez a szokásosnál még keményebben érvényes, azt nyilván mindenki sejti. Ha a felderítô radaron repülôgépek jelennek meg, a parancsnoknak döntenie kell. Ha veszélyesnek ítéli meg a helyzetet, akkor több repülôtér is megkapja a parancsot: felszállni, idegen repülôket megsemmisíteni! A légteret állandóan figyelik, gépeink megkapják a megfelelô megközelítési irányt, a magasságot, a sebességet, de arról is gondoskodni kell, nehogy egyik alegységünk másik alegységünk repülôire lôjön, és természetesen az összeütközések elkerülésére is ügyelni kell. Néhány évvel ezelôtt mindent azonnal írtak, rajzoltak, és fôleg az egész légi helyzetet fejben tartották. Ma a számítógép ennek a tehernek a jelentôs részét átvállalja. Ezekután némileg meglepôen hatott, amikor az informatika szerepérôl kérdeztem, és Feminger György vezérôrnagy, a Magyar Honvédség légvédelmi parancsnokának helyettese a számítástechnikát illetôen nem azt tette az elsô helyre, hogy segítségével az ellenséges gépeket gyorsabban felismerhetjük, hogy gépeink helyzetét könnyebben koordinálhatjuk, hogy elôsegíti a döntéshozást, hanem azt, hogy a számítástechnika levéve vállunkról a mechanikus gondolkodást igénylô munkák zömét idôt ad az emberekkel való közvetlen kommunikációra, több lehetôséget biztosít tájékozódásra, ismeretanyag szerzésére, elmélyülésre. A számítástechnika a haditechnikát nem tudja pótolni -- kezdte Feminger György vezérôrnagy. De az emberekkel való közvetlen kapcsolattartást, amit én a hadseregben különösen fontosnak tartok, nagymértékben elôsegíti azzal, hogy idôt ad nekünk. Emellett a katonának van ideje gondolkodni, tájékozódni. Olvasson újságot, szakirodalmat, és foglalkozzon a beosztottaival, ahelyett, hogy ismétlôdô rutinfeladatok elvégzésével töltené idejét! A hatvanas években haditechnikához kapcsolódó célszámítógépek jelentették az elsô számítástechnikai eszközeinket, majd EMG 666-osok az elsô klasszikus értelemben vett számítógépeket. Ezeken futott többek között a harcérték nyilvántartása és a repülés-nyilvántartó rendszer. Az adatcsere eszköze mágnesszalag volt. És jöttek a Commodore-ok, amelyek mint köztudott még nem az igaziak voltak, de az állomány ezeken keresztül barátkozott meg a számítástechnika fogalmával. A gépeket ekkor még elsôsorban szövegszerkesztésre használtuk. Majd beszereztünk néhány TVC-t, az utolsót éppen nemrégiben cseréltük le, ami azt is bizonyítja, hogy a TVC a maga nemében nem is volt rossz gép. A következô lépés a VT-20 volt, Assemblerrel, Basickel. A repülés-nyilvántartót átvittük rá, hogy hamarosan továbbvihessük PC-kre. A PC-ket szinte azonnal hálózatba tettük, 1985 táján már volt egy Novell NetWare-ünk 20 Mbyte winchesterrel bíró XT szerverrel, 3 darab XT munkaállomással és egy darab nyomtatóval. Ez idô tájt már megjelent a "gazdaságosság követelménye" szlogen, ami mind a repüléseink számán, idején mind a számítástechnikai eszközökkel való ellátottságunkon mély nyomot hagyott. Az persze más kérdés, hogy az addigi kötetlenség gyakran milyen pazarlásokhoz vezetett. A Légvédelmi Parancsnokság jelenlegi számítástechnikai ellátottsága, ugyan még mindig PC-kre épülve és a gazdaságossági követelményeket is figyelembe véve, már komoly technikai színvonalat mutat. Veszprémben két egymástól közel tíz kilométer távolságra lévô épületünkben, melyeket 512 Kbit/sec információátviteli sebességet biztosító két mezei telefonérpár köt össze, három szerver (EISA sines, 66 MHz-es 486DX2) hibatûrô diszkalrendszerekkel, kommunikációs szerverekkel, routerekkel, bridge-dzsel, fax gatewayekkel, plotterekkel, nyomtatókkal, írható-olvasható optikai meghajtóval és 60-80, Windowsra alkalmas, minimum 4 Mbyte memóriájú legalább 386-os munkaállomás ellátva 14 colos VGA monitortól 21 colos Sony trinitronos megjelenítôig, alkotja a hálózatot. A helyi hálózati topológia vegyes: Thomas-Conrad, ethernet és az ezzel hamarosan kiváltandó, de ma még lényegében jól mûködô ArcNet. 1990 óta kizárólag magyar szabványú klaviatúrát vásárolunk, ami csak látszólag másodrangú tényezô. Akik dolgoztak már mindenféle klaviatúrával, akik a legkülönbözôbb helyeken tudták csak fellelni, ha egyáltalán léteztek, ékezetes karaktereinket, azok tudják értékelni, mit jelent az egységes, minden betûnket ismerô billentyûzet, természetesen az ezt kezelni tudó szoftverrel együtt. Az informatikai fejlesztések sokasága mellett, némileg elhanyagoltuk a hardverkörnyezet környezetét, de hamarosan megfelelô helyiségbe kerül a számítóközpontunk is. Az egyik következô lépés a nagysebességû hálózati összeköttetés (WAN) megvalósítása, mivel az ország minden részén elhelyezkedô egységeink, alegységeink számítógépeit, hálózatait egyelôre csak kommunikációs szervereken keresztül tudjuk elérni. Szoftverek terén az az elvünk, hogy a létezô, megfelelô programokat kell megvenni és alkalmazni, legfeljebb az adaptálás adhat némi pluszmunkát. A speciális feladatokat pedig, mint például a riasztási rendszer is, oldják meg saját szoftvereseink használva különbözô fejlesztôeszközözeinket. A honvédségnél a bizonylatolási munka nagyon fontos és rendkívül sokágú. Az elektronikára való áttéréssel az egyszerû kezelhetôség és a gyors hozzáférhetôség mellett rengeteg papírt (és papír által elfoglalt helyet) takarítunk meg. Jelenleg a Word és a cc-Mail használata segíti elô a harcálláspont szolgáltatásait (reggeli jelentés, határsértések stb.), valamint különbözô tervezési okmányok megírását (parancsnoki heti jelentés, havi/éves munkaterv, havi munka értékelése, elôzô évi beszámoló). Döntés született arról, hogy az archiváláshoz az Uniqum System House Kft. által forgalmazott Hiparchivot adoptáljuk, illetve ez a munka már meg is kezdôdött. A német ACS termékét egyébként Magyarországon is több nagyobb vállalat megelégedéssel használja. Mindig fontos tudnunk, hogy ki hol van, és hogyan érhetô el, telefonon, távirattal, vagy a riasztási terv szerint egy katonának kell személyesen kimenni a tiszt lakására. Ugyancsak fontos ismerni a technikai eszközök helyét és állapotát. Az Onyx Szoftverház Kft. szállította azt a Magic fejlesztôkörnyezetet, mely lehetôvé tette, hogy jóval több mint 10 ezer fôrôl, több mint 100 milliárd forint értékû technikai eszközrôl vagyunk prompt képben. De például a riasztási terv azt is megadja, hogy milyen sorrendben kell a tiszteket elérni. A legrövidebb út módszere emiatt nem mindig elegendô. A számítógépes megoldás "súlyozott út" optimalizálást is nyújt. A technikai eszközök figyelése sokkal többet tud, mint egyszerû nyilvántartást. Az anyagi-technikai információs rendszer jelzi például, hogy mikor esedékes a hajtómû olajcseréje, követi, hogy, mondjuk, egy adott repülôgépen a jobb fôfutószár hányszor szállt le, mikor kell lecserélni, és mikor kell a várható cserékhez a raktárkészlet elôírt feltöltéséhez új elemeket rendelni. A Légvédelmi Parancsnokságon van Magyarország legnagyobb magic-es alkalmazása. Személyi nyilvántartásra nem találtunk egyszerûen adaptálható ""polgári" szoftvert. Hiszen ennek olyan paramétereket is kell tartalmaznia, amelyek egyértelmûen hadseregspecifikusak, mint például a rendfokozat, és ezzel összefüggésben az elôléptetések esedékessége. Más katonai szervezettôl vettünk át Clipper alapú alkalmazást, azt aztán adaptáltuk, és így hoztuk létre saját személyügyi információs rendszerünket. A ""gazdaságosság" a felderítésünkön is meglátszik. A nem a legmodernebb felderítô rendszerünk hiányosságaiból adódó gondokon segít némileg a Glória, mely polgári radarinformációknak katonai vezetési pontokon való megjelenítését teszi lehetôvé. A légtérben levô repülôgépek helyét jelenleg manuálisan jelölik be a térképeken, és csak a jelentések összefutása után kerülnek be ezek az adatok a számítógépbe. A Légráf légihelyzetet grafikus megjelenítô rendszer (Unix-SCO szerveren, Windows kliensekkel) hamarosan teljesen átveszi ezt a munkát. Az M-127 célútvonal összejátszó programot kiképzési célokra használjuk. A katonáknak nem kell az éles haditechnikán gyakorolniuk, hanem a gyors és takarékos lokátorszimuláló eszközön ismerkedhetnek meg a légvédelem fortélyaival. A repülôgépvezetô kiképzését tervezô és nyilvántartó programot állandóan bôvítjük. Évekkel ezelôtt néhány modulját még én magam írtam. Igaz, valószínûleg már le is cserélték azokat. Az AK-2 harckészültségi és harcérték adatokat jelentô rendszerhez még a Token Ring magját is mi írtuk meg Assemblerben. Ez a Veszprémben mûködô (WAN) hálózaton futó real-time-os vezetési rendszer parancsok adását-vételét biztosítja. Terveink között szerepel ennek szabványos felületre való áttevése. Talán érdemes kiemelni a Légvédelmi Parancsnokság térinformatikai munkáját. Egyrészt mert a számítástechnika megjelenése rendkívüli jelentôséggel bír e nagyon fontos területen, másrészt jól látszik, hogy a különben nehéznek tartott számítógéppel támogatott tervezést ma már értelmes emberek könnyen el tudják sajátítani. Öt "szakértônkbôl" csupán egynek volt informatikai múltja, amikor 1993 szeptemberében elkezdték az egy-egy hetes AutoCAD és MapInfo tanfolyamot. Természetesen a tanfolyamnak jónak kellett lennie, de úgy tapasztaltam, hogy talán még ennél is fontosabb volt a csoport egymást segítô munkája. Az eredmény azt bizonyítja, hogy jelenleg már egyikük sem nevezhetô amatôrnek (hacsak nem az illetményüket tekintjük). Amikor végre megjelentek magyar nyelven térinformatikai illetve tervezô rendszerek, és a Magyar Honvédség Tóth Ågoston Térképészeti Intézetétôl megkaptuk Magyarország térképének 1:200000 léptékû térképi adatait tartalmazó DTA-200 adatbázist, akkor láttuk elérkezettnek az idôt arra, hogy megvizsgáljuk a hadmûveleti tervezômunka számítógépes támogatásának lehetôségét. Az információkat 59 rétegben ábrázolták, nem egyértelmûen katonai felhasználásra, hiszen kisvasutak, barlangok, útszámok, kilométerjelzô táblák inkább egy autós térképre valók. A térképet 32 darab szelvényre osztották, de a számítógép nem tudta igazán kezelni a valóságban összeillô részek egymáshoz való csatlakozását. Elôször a rétegek közül kiválasztottuk a számunkra jelentôseket, mint például lakott települések, utak, vasutak, vizek, országhatár, magassági pontok, és a 32 szelvényt összeillesztettük a számítógépben, mivel a légvédelemnek elsôsorban komplett térképre van szüksége. A Fabicadtól beszerzett AutoCAD 12 kezelôi felülete lehetôvé teszi, hogy a különbözô rétegeket egymástól függetlenül kezeljük akár együttes megjelenítés esetén is. Azaz a kiválasztott adatokat tartalmazó térképrétegeket tetszés szerint kombinálhatjuk. Létrehozhatunk új rétegeket is új információk térképre vitelével. Az ábrázolhatóság pontossága egy méter alá is lemehet. Az alapadatokból és a felvitt rétegekbôl összeállított térképek, munkaokmányok A4-es mérettôl tetszôleges nagyságig, fekete-fehér ábráktól olyanokig, ahol 256 szín biztosítja a kívánt színhatást, nyomtatóval, rajzgéppel megjeleníthetôk. Nincs szükségünk különleges papírra sem, akár nyomdai úton elôállított térképre vagy térképszelvényre is tudunk rajzolni. Fontos feladatnak tartottuk, hogy összeállítsunk egy olyan rajzelem-, alapréteg- és szimbólumkészletet, melybôl összemásolással, gyors módosíthatósággal maximálisan ki tudjuk elégíteni a térképekkel kapcsolatos igényeket. Számítógépre vittük a híradó, a vegyvédelmi, a mûszaki hadmûveleti tisztek által használandó jelkészletet, koordinátahelyesen ábrázoltuk a légvédelmi parancsnokság harcrendjét, valamint minden olyan objektumot, amely valamilyen vonatkozásban érint minket (hidak, füves repülôterek stb.). Ugyanezen rajzi illetve térképi objektumok felhasználásával építettük fel adatbázisunkat. Ehhez a Landinfótól vásárolt MapInfo nevû szoftver nyújtott hathatós támogatást. A MapInfo lehetôvé teszi, hogy a térképi grafikus jelek mögött számszerû, szöveges vagy képi adatbázis álljon. A térképi grafikus objektumokhoz kapcsolt adatok lekérdezése egyszerû, gyors és rendkívül látványos. Az adatok szûrhetôek is. Parancsnoki információs rendszerként egy jól használható, könnyen kezelhetô, még PC-s környezetben is megfelelôen gyors megoldást biztosítottunk ezzel. Jelentem: befejeztem! @KBólyai István@N ┌──────────────────────────────────────────────────────────┐ │ @VA parancsnok@N │▒ │ │▒ │ Feminger György 1946 szeptember elsején született │▒ │ Budapesten. Az általános iskolát elég könnyen │▒ │ elvégezte, bár meglehetôsen gyakran felejtett el │▒ │ bejárni. A gimnáziumért sem lelkesedett túlzottan. │▒ │ Igazi változást az hozott az életében, amikor az │▒ │ MHSZ-nél kezdett repülni. Miután ahhoz a néhány │▒ │ kiváltságoshoz tartozott, akiknek az egészségi │▒ │ vizsgálatok sem okoztak problémát, a vadászrepülôkhöz │▒ │ került. A szolnoki Kilián György Repülômûszaki │▒ │ Fôiskolán kezdte meg tanulmányait, és ott már nem │▒ │ lehetett lógni. E sorok írója véletlenül többek között │▒ │ ugyanott is volt kiskatona, mint repülésirányító, így │▒ │ elsô kézbôl igazolja, milyen komoly fizikai és elméleti │▒ │ kiképzés jellemzi a fôiskolát. │▒ │ │▒ │ A második évtôl a Szovjetunióban tanult, majd amikor │▒ │ hazajött, a Pápai Repülôezredhez került MIG 21-es │▒ │ hangsebesség feletti vadászrepülôgépre. Szolgálata │▒ │ nagy részét Pápán töltötte. │▒ │ │▒ │ Az idôk folyamán 21 évet tanult különbözô nappali │▒ │ tagozatú iskolákban, esti tanfolyamokat nem is véve │▒ │ számításba. Mellesleg 1982-ben egy egyhetes │▒ │ számítástechnikai kurzuson is részt vett. E téren │▒ │ további ismereteit a szakirodalomból szerezte. Külön │▒ │ kiemelte, hogy sokat köszönhet az informatikai │▒ │ hetilapoknak és folyóiratoknak. Az íróasztalán a │▒ │ konkurens szaklapok között ott feküdt a Heti CHIP és a │▒ │ CHIP Magazin is. Hogy újságírói büszkeségem némileg │▒ │ csökkentse, hozzátette, ma már többet vár az ilyen │▒ │ jellegû lapoktól, reálisabb értékeléseket, │▒ │ összehasonlításokat, nagyobb precizitást, és azt, hogy │▒ │ az olvasó ne mindenben a reklámot érezze. │▒ │ │▒ │ A sok iskola és a talán még több tapasztalat a │▒ │ honvédségi napi munka számítógépes támogatásának │▒ │ jelentôsége felé irányította. Arra törekedett, hogy a │▒ │ lehetôségekhez képest a legkorszerûbb, természetesen a │▒ │ speciális katonai igényeknek megfelelô hardver és │▒ │ szoftver kerüljön a sereghez. │▒ │ │▒ │ 1990-ben befejezte a repülést. A Veszprémben │▒ │ állomásozó Országos Légvédelmi Parancsnokságra került. │▒ │ Voltaképpen nem is számítástechnikai beosztásban van, │▒ │ ""csupán" Magyarország légvédelmi parancsnokának a │▒ │ helyettese, de gyakorlatilag az ô kezében fut össze │▒ │ minden számítástechnikai fejlesztés a Légvédelmi │▒ │ Parancsnokságon, minden szoftvert és hardvert ismer, │▒ │ tudja milyen trendek vannak e szakmában és a piacon. ï │▒ │ dönti el azt is, hogy mire van még szükség, mi legyen a │▒ │ fejlesztések iránya. │▒ │ │▒ │ Sokat tett azért, hogy március elején a vezérkar, │▒ │ beosztott egységek és alegységek parancsnokai │▒ │ részvételével az Informatika a légvédelemben │▒ │ konferenciát és bemutatót nagy sikerrel megtarthatták. │▒ │ │▒ │ Azt, hogy a katonai vezetésben, a repülésben és a │▒ │ számítástechnikában való jártasságát elismerik, │▒ │ beosztása mellett az is bizonyítja, hogy ma │▒ │ Magyarország egyik legfiatalabb tábornoka lehet │▒ │ Feminger György vezérôrnagy. │▒ └──────────────────────────────────────────────────────────┘▒ ▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒